Ugyanúgy használhatsz változókat, mint bármely más programozási nyelvben. Adattípusok nincsenek. Egy bash változó tárolhat számot, karaktert és karakterekből álló sztringet.
A változókat nem kell külön deklarálni, a rájuk való hivatkozáskor automatikusan létrejönnek.
#!/bin/bash
STR="Hello World!"
echo $STR
A második sorban létrejön egy STR nevű változó, melynek értéke a "Hello World!" (sztring) lesz. Ezután a változó neve elé tett "$" jellel tudjuk elérni annak értékét. Jegyezd meg (és próbáld is ki), hogy ha nem használod a "$" jelet, a program kimenete más lesz és valószínűleg nem az, amit szeretnél.
#!/bin/bash
OF=/var/my-backup-$(date +%Y%m%d).tgz
tar -cZf $OF /home/me/
Ez a szkript felvet egy másik dolgot is. De mindenek előtt tisztában kell lenned a változók létrehozásával, az értékadással kapcsolatos dolgokkal (ez a második sorban látható). Most vegyük szemügyre a "$(date +%Y%m%d)" kifejezést. Ha futtatod a szkriptet a zárójelek közti parancs is lefut, létrehozva kimenetét.
Azt is vegyük észre, hogy a kimeneti fájl neve minden nap más és más lesz, a date parancs formátum-kapcsolóinak (+%Y%m%d) köszönhetően. Ezt módosíthatod más formátum megadásával.
Még néhány példa:
echo ls
echo $(ls)
Lokális változókat a local kulcsszóval tudunk létrehozni.
#!/bin/bash
HELLO=Hello
function hello {
local HELLO=World
echo $HELLO
}
echo $HELLO
hello
echo $HELLO
Ennek a példának elégnek kell lennie, hogy bemutassa a lokális változók használatát.