hdc
telepítése hda
-ként, a bios=
kapcsoló használatávalA Lilo lehetőséget ad arra, hogy egy merevlemezről csatlakoztassuk a rendszermag lemezképét, és a
BIOS-t arra utasítsuk, hogy egy másik lemezről töltse azt be. Például, én gyakran telepítem a
Linuxot hdc
-re (secondary mester), majd önálló rendszerként töltöm azt be, egy másik gép
primary IDE vezérlőjén lévő rendszerben. A telepítő hajlékonylemezt egy pici partícióra másoltam, így futtathatom a
chroot parancsot egy virtuális konzolon a hdc
telepítéséhez, miközben a rendszert
valami másra használom.
A Lilo telepítéséhez használt lilo.conf fájl a következőképpen néz ki:
# Ezt a fájlt egy /dev/hdc-n futó rendszernél kell alkalmazni boot = /dev/hdc # felülírja a hdc MBR-jét disk = /dev/hdc # jelzi milyen lesz a hdc: bios = 0x80 # a bios első meghajtóként fogja látni delay = 0 vga = 0 image = /boot/vmlinux # ez a /dev/hdc1- en van root = /dev/hda1 # de a betöltődés során hda1 lesz label = Linux read-only
Ezt a konfigurációs állományt egy off
/dev/hdc1-en futó Lilo-nak kell beolvasnia.
A Lilo felcsatolja és beírja a betöltő szektorba.
A (/dev/hdc
)-nek hivatkoznia kell a /boot
-ban elhelyezkedő fájlokra
(jelenleg hdc-ként telepítettük); az ilyen állományok hda alatt lesznek elérhetőek, ha
a lemezt egy önálló rendszerről töltjük be.
Ezt a konfigurációs fájlt én /mnt/etc/lilo.conf.hdc
-nek hívom
(az /mnt
az ahova a hdc kerül felcsatolásra a telepítés során. A
Lilo telepítéáséhez a "cd /mnt; chroot . sbin/lilo -C
/etc/lilo.conf.hdc
parancsot használom. Ha ez esetleg varázslatnak tűnne nézd meg a
chroot kézikönyv oldalait.
A "bios=
" utasítás a lilo.conf
fájlban azt jelzi a
Lilo-nak, hogy a BIOS hogyan jelöli az eszközt. A BIOS hívás azonosítja a hajlékony-
és merevlemezes meghajtókat: 0x00 és a 0x01 választja ki a hajlékonylemez-meghajtót,
a 0x80 és az ezt követő számok pedig a merevlemezt (a régi BIOS-ok
csak két eszköz elérésére képesek). A "bios = 0x80
" az előző mintafájlban
azt jelenti, hogy használd a 0x80 a BIOS hívásokban
a "/dev/hdc
" eszközhöz.
Ez a Lilo utasítás más helyzetekben is hasznos lehet, például mikor a BIOS az IDE lemezek helyett SCSI lemezekről is tud rendszert betölteni. Ha mind IDE, mind pedig SCSI eszközök is jelen vannak, a Lilo nem tudja eldönteni, hogy a 0x80 mely lemezre fog vonatkozni, mivel a felhasználó tudja ezt kiválasztani a BIOS konfigurációs menüben, és a BIOS-t nem lehet elérni, miközben a Linux működik.
Alapesetben a Lilo azt feltételezi, hogy az IDE lemezeket csatlakoztatja először BIOS,
de ezt felül lehet bírálni a következők használatával a
/etc/lilo.conf
fájlban:
disk = /dev/sda bios = 0x80