Ez a fejezet a merevlemez-partícionálási stratégiát írja le.
fürtözött gépek:
hda1 - swap (2 * RAM)
hda2 - / (maradék hely)
hdb1 - /maxa (teljes lemez)
asztali számítógép (windows nélkül):
hda1 - swap (2 * RAM)
hda2 - / (4 GB)
hda3 - /spare (maradék hely)
hdb1 - /maxa (teljes lemez)
hdd1 - /maxb (teljes lemez)
asztali számítógép (windows-szal):
hda1 - /win (teljes disk)
hdb1 - swap (2 * RAM)
hdb2 - / (4 GB)
hdb3 - /spare (maradék hely)
hdd1 - /maxa (teljes lemez)
laptop-ok (egy lemez):
hda1 - /win (a teljes lemezméret fele)
hda2 - swap (2 * RAM)
hda3 - / (maradék hely)
A fürt gépeire a csomagok minimális halmazát telepítettük. A felhasználóknak megengedtük, hogy úgy konfigurálják az asztali számítógépeket, ahogy akarják.
Az FAI ( http://www.informatik.uni-koeln.de/fai/) egy automatizált rendszer, amely Debian GNU/Linux operációs rendszer telepítésére használható PC fürtökön. Veszel egy vagy több szűz PC-t, bekapcsolod és néhány perc múlva a Linux fel van telepítve és be van állítva, futtatása az egész fürtön semmilyen beavatkozást nem igényel.
A SystemImager ( http://systemimager.org) egy szoftver, ami automatizálja a Linux és szoftverek telepítését és a termelés beindítását.
Van egy teljesen elosztott rendszerünk. Ezt azt jelenti, hogy minden gép az operációs rendszer egy példányát tartalmazza. Az operációs rendszert minden gépre manuálisan telepíteni kényelmetlen. A telepítés optimalizálásához először egy gépet telepítettem és állítottam be pontosan úgy, ahogy akartam. Aztán készítettem egy tömörített tar állományt az egész rendszerről amit egy CD-ROM-on helyeztem el. Végül erről klónoztam minden gépet a fürtben.
A tar állomány készítésére az alábbi utasítást használtam:
tar -czvlps --same-owner --atime-preserve -f /maxa/slash.tgz /
Egy go
nevű szkriptet használok, ami veszi a hosztnevet és az
IP címet mint argumentumot, és kicsomagolja a slash.tgz
állományt
a CD-ROM-ról, majd lecseréli a hosztnevet és az IP címet a megfelelő helyeken.
A go
szkript és bemeneti állományai elérhetőek a
http://www.ram.org/computing/linux/linux/cluster/ címen.
Ezt a szkriptet módosítani kell a TE fürtöd felépítésednek megfelelően.
A Tom's Root Boot csomagot is használom (
http://www.toms.net/rb/) arra, hogy
indítsam a gépet és klónozzam a rendszert.
A go
szkriptet el lehet helyezni a CD-ROM-on vagy egy floppy lemezen
ami a Tom's Root Boot csomagot is tartalmazza.
(törölhetsz néhány programot ebből a csomagból, ha kifutsz a floppy lemez
kapacitásából).
Még kényelmesebb, ha készítesz egy indító CD-ROM-ot ami a
Tom's Root Boot csomagot és a go
szkriptet, valamint
a klónozni kívánt rendszer tar állományát tartalmazza.
Módosíthatod a Tom's Root Boot csomag inicializáló szkriptjét, hogy a
go
szkriptet futtassa
(mindig be kell majd állítanod az IP címet, ha nem használsz DHCP szolgáltatást).
Egy alternatív lehetőség, hogy készítesz egy saját indító lemezt (mint egy mentő lemez), amely tetszésed szerinti kernelt és programokat tartalmaz. Számos dokumentum létezik, ami leírja ezek készítésének módját. A Linux Bootdisk HOWTO ( http://www.linuxdoc.org/HOWTO/Bootdisk-HOWTO/) is tartalmaz hivatkozásokat más előre gyártott boot/root lemezekre.
Így kifejleszthetsz egy rendszert ahol az összes dolog amit tenned kell csak annyi, hogy behelyezed a CD-ROM-ot bekapcsolod a gépet, veszel egy csésze kávét (vagy sütit) és visszajössz megnézni a kész klónt. Ezt az eljárást ismételheted annyiszor, ahány géped van. Ez az eljárás nagyon jól működik nekem és ha van valaki aki beteszi és kiveszi a CD-ROM-okat akkor még jobb.
Rob Fantini ( rob@fantinibakery.com) módosította a fenti szkriptet, Mandrake 8.2 rendszer klónozásához. Ez elérhető a http://www.ram.org/computing/linux/cluster/fantini_contribution.tgz címen.
Jelenleg egy olyan rendszeren dolgozok, amelyikben minden egy CD lemezre van felrakva, erről indul a gép és könnyen klónozható. A közeljövőben közzéteszem a módszert.
Ha van egy működő DHCP szolgáltatásod, akkor nem szükséges újra beállítanod az IP címet
és ezt a részt törölheted a go
szkriptből.
A DHCP előnye, hogy nem kell vacakolnod az IP címekkel mert a megfelelően beállított DHCP szerver szolgáltatja azokat. Egy hátránya, hogy egy központi szerveren van megvalósítva (és ahogy mondtam azon vagyok hogy elosszam a dolgokat amennyire csak lehet). Az IP címek hardver ethernet címekhez való kötése is kellemetlen lehet, amennyiben a gépet vagy a hosztnév cserét a szokásos módon kívánod végrehajtani.
A hardverek általában tényleg igazán jól működtek. Specifikus kérdéseket az alábbiakban sorolunk fel:
Az AMD dual 1.2 GHz gépek igazán melegszenek működés közben. Kettő már érezhetően növeli a szoba hőmérsékletét. Míg jók lehetnek asztali számítógépekhez, de a hűtés és az energia fogyasztás megfontolandó, amikor nagy fürtök részeként használjuk őket. A korábban bemutatott AMD Palmino konfiguráció igazán jól működik, de azt ajánlom vegyél két ventilátort minden esetben, ez megoldotta az összes instabilitás problémánkat.
Néhány tar program nem úgy készíti el a tar állományt, ahogy azt elvárnánk (különösen a szimbolikus hivatkozások visszafejtésében mutatkozik ez meg). A megoldás, hogy használj olyan tar programot, ami jól csinálja, például a Red Hat 7.0 disztribúcióban lévőt.