Copyright (c) 2003 by Miroslav Misko Skoric, YT7MPB.
A dokumentum szabadon másolható, terjeszthető és módosítható, az FSF által közzétett GNU Szabad Dokumentációs Licenc v1.1, vagy annak későbbi változatában szereplő feltételek szerint; állandó fejezetek, előoldali és hátoldali szövegek nélkül.
A licenc egy másolata megtalálható a http://www.fsf.org/licenses/fdl.html honlapon.
A leírásban található információt kizárólag saját felelősségedre használhatod. A leírásban foglaltakért semmilyen felelősséget nem vállalok. A fogalmakat, példákat és a dokumentum egyéb tartalmát kizárólag saját felelősségedre használhatod.
Minden szerzői jogot a megfelelő tulajdonos birtokol, hacsak másként nincs jelezve. Ez a leírás nem sért semmilyen termék védjegyet sem pedig szolgáltatási védjegyet.
Az egyéni termékekre vagy márkákra történő hivatkozás nem képezi jóváhagyás tárgyát.
Erősen ajánlott rendszeres időközönként rendszeredről biztonsági mentést készíteni nagyobb telepítések előtt.
A Lilo dokumentáció mellett, számos mini-HOGYAN létezik, melyek hasznosak lehetnek számodra. Mindegyiket úgy nevezik, hogy "Linux+foobar-OS", néhány foobar-OS, a Linux és más operációs rendszer(ek) egymás melletti működéséről szólnak. Például, a "NT OS betöltő + Linux mini-HOGYAN" (Bernd Reichert írta), azt írja le, hogyan kell hozzáadni egy sort a Linux számára a már létező Windows NT betöltő menüjéhez. Majd ott van a Linux+WindowsNT mini-HOWTO, melyet én írtam. Ez arról szól, hogyan adjuk hozzá az NT bejegyzést a már létező Linux Lilo menünkbe (sokkal részletesebb, mint ebben a dokumentumban). A "Win95 + WinNT + Linux multiboot using LILO mini-HOWTO" az írja le, hogy a különböző Windows változatok, hogyan élhetnek együtt a Linuxszal.
Ez a mini-HOGYAN időről időre frissülni fog. Ha úgy gondolod, hogy a Linux telepítő CD-n megtalálható HOGYAN elavult, az interneten megtalálhatod a legújabb kiadását a dokumentumnak. Elsősorban a Linux Documentation Project honlapon, vagy a következő Linux Documentation Project webhelyen.
Ez a mini-HOGYAN a következő embereknek köszönhető:
Cameron Spitzer (cls@truffula.sj.ca.us)
Alessandro Rubini (rubini@linux.it)
Tony Harris (tony@nmr.mgh.harvard.edu)
Marc Tanguy (mtanguy@ens.uvsq.fr)
Dragomir Kalaba, a local Linux 'guru'
Bármilyen megjegyzés, vagy javaslatot szívesen várok a következő e-mail címre: skoric at eunet dot yu
Segítségként bemutatok egy-két hasonló témájú dokumentumot, amelyekben háttérinformáció, vagy meghatározott problémák megoldása található.
Néhány fontosabb HOGYAN: The Linux Bootdisk HOWTO
, The Linux Installation HOWTO
, The Linux 2.4 SCSI subsystem HOWTO
és UMSDOS HOW-TO
.
Megtalálhatók az
LDP archive-ban
a Metalab webhelyén (korábban Sunsite-ként volt ismert).
Ezek a HOGYANok kisebb terjedelmű rokonai.
Néhány fontosabb mini-HOGYAN:
Backup-With-MSDOS
, Diskless
, LILO
, Large Disk
,
Linux+DOS+Win95+OS2
, Linux+OS2+DOS
, Linux+Win95
,
Linux+WindowsNT
, Linux+NT-Loader
, NFS-Root
,
Win95+Win+Linux
, ZIP Drive
, FBB packet-radio BBS
.
Ezeket ugyanott találod meg ahol a HOGYANokat, általában egy
mini
nevű alkönyvtárban. Ne felejts el, hogy ezeket nemsokára SGML-be fordítják és rendes
HOGYANokká válhatnak a közeljövőben.
A Linux legtöbb terjesztésében van egy dokumentáció könyvtár telepítve, nézd meg a /usr/doc könyvtárat. A legtöbb csomag a fő dokumentációját, és README fájljait stb. itt tárolja. A HOGYANok archívjait is itt fogod megtalálni ( /usr/doc/HOWTO) készre alakított HOGYANok valamint a mini-HOGYAN archívumot is ( /usr/doc/HOWTO/mini) sima szöveg formátumban.
A korábban említett konfigurációs fájlok legtöbbje a
/etc
könyvtár alatt található. Ha dolgozni szeretnél az
/etc/fstab
állománnyal, mely beállítja a partíciók felcsatolását, valamint lehet, hogy a
/etc/mdtab
állományra is szükséged lesz, mely az md
rendszer RAID beállításához szükséges.
A rendszermag forrása az /usr/src/linux természetesen a végső dokumentáció. Más szóval használd a forrást, Luke. Meg kell említenünk azt is, hogy a rendszermag nem csak forráskóddal együtt érkezik, melyben még megjegyzések is találhatóak (nos, legalábbis részben), de egy informatív dokumentációs könyvtárat is tartalmaz. Ha bármilyen kérdésed lenne a rendszermaggal kapcsolatban, először ezt olvasd el. Ez rengeted időd fog megspórolni neked és másnak is, valamint sok kellemetlenségtől is megvéd.
Nézd meg a rendszernaplót is (
/var/log/messages),
hogy meglásd mi is történik a rendszeredben, és hogyan is zajlott ténylegesen a
betöltés folyamat, ha túl sok szöveg csúszott ki a képernyőből. A tail -f /var/log/messages
parancs egy külön ablakban vagy képernyőn való használata egy folyamatos képet mutat arról,
hogy mi is történik a rendszeredben.
Hasznos lehet a
/proc
állomány is, fájlrendszer, mely egy ablak a rendszered belső működésére.
Használd inkább a cat
parancsot a more
helyett a fájlok megtekintéséhez,
mivel nulla hosszúságúnak jelzi ki őket a rendszer.
A less
is jól működik ebben az esetben.
Rengeteg informatív honlap található, melyek természetüknél fogva nagyon gyorsan változnak, így nem lepődj meg, ha ezek a hivatkozások hamar elavulttá válnak.
Jó kezdőpont lehet természetesen a Linux Documentation Project honlap, vagy a Linux Documentation Project, egy információs központja a dokumentációknak, projekt oldalaknak és sok-sok másnak.
Kérlek tudasd velem, ha van bármilyen érdeklődésre számot tartó hivatkozásod.
A magyar fordítást Horváth Albert készítette (2004.03.22). A lektorálást Daczi László végezte el (2004.05.10). A dokumentum legfrissebb változata megtalálható a Magyar Linux Dokumentációs Projekt honlapján.